Miss G. egy angol bentlakásos lányiskolában tanít a múlt század harmincas éveiben. Erős, dinamikus egyénisége, különös elvei lenyűgözik tanítványait, akik számára ő egy istenség. A szabad szellemű tanárnő önálló gondolkodásra próbálja nevelni a lányokat, a testiséget és az erotikus vágyat ébresztgeti bennük. Egy napon új diák érkezik az iskolába, Fiamma, egy spanyol lány, aki nem áll be a bálványimádók sorába. Ennek ellenére Miss G. iránta mutatja a legintenzívebb érdeklődést, amely egészen az erotikus csábításig fokozódik. De Fiamma visszautasítja a tanárnő közeledését. Ekkor fordulat következik be a lányok életében. A Fiamma ellen felpaprikázott lányok indulatai felkorbácsolódnak, és a spanyol lány a kiközösítés és bullying (terrorizálás) áldozatává válik. A lányok üldözésétől teljesen kimerült Fiammánál asztmatikus roham lép fel, amely megállítja az üldözőket. Ekkor lép a szituációba Miss G. A lány fulladásos rohamához szükséges gyógyszer alkalmazása helyett hagyja meghalni a lányt. Az egyik lány végignézi mindezt, bálványa ledől, és azonnal felnőtté válik. A Merülések (Cracks) című film alábbi képsorai a drámai végkifejletet mutatják.
Minden idők egyik legjobb filmjében, a Nagyításban van egy jelenet, amely látszólag mellékszála a film (kriminológiai) főáramának. Thomas, a fotós egy terembe téved, ahol egy beat-együttes koncertezik lelkes tizenévesekkel körülvéve. A lassan-lassan extázisba kerülő zenészek egyike a hangulat csúcspontján ledobja az elektromos gitárját a földre, és összetapossa, majd a tomboló-csápoló közönség felé hajítja annak darabjait. A fiatalok egymást taposva törik magukat, hogy megszerezzék a rendkívül értékes gitárdarabot, amely hogy hogy nem, de Thomas kezében landol. Thomas testi épségét veszélyeztetve fúrja ki magát a tömegből, majd eszeveszetten kimenekül a teremből a gitár nyakával. Ahogy kiér a szabad levegőre, mint értéktelen tárgyat elhajítja a gitárt. Egy járókelő felveszi, majd ő is elhajítja. A koncerttermen kívül a gitárdarab már semmit sem ér. A felnőtté válás e ragyogó filmjében Thomas megtanulja a leckét: minden viszonylagos. Ami neki halálosan fontos kérdés (hogy tudniillik ki ölte meg a pár perce még egy nővel enyelgő férfit, illetve ki tüntette el a hulláját a parkból), az mást nem érdekel, és bár tudja, hogy a teniszpályáról kirepülő teniszlabda a képzelet játéka, neki vissza kell dobnia a pályára ahhoz, hogy tagja legyen egy nagyobb közösségnek.
A Viridiana-jelenség után érdemes a Tristana-jelenségről is beszélni, amely némiképpen túlfeszíti mindazt, amit az interperszonális addikció kifejezésben jelölni lehet. Tristana Luis Bunuel egy másik remekművének, a Tristana című filmnek a Viridianához hasonló ártatlan szűz hősnője, aki nemcsak elveszíti ártatlanságot, hanem inceszt kapcsolatba kerül egy apafigurával, a nagybátyjával, majd súlyos konfliktusba keveredik vele. Egy súlyos betegség miatt Tristana elveszíti az egyik lábát, és ez kegyetlen, autoriter személyiséggé formálja őt, aki könyörtelenül hagyja meghalni férj-nagybátyját azzal, hogy nem hív segítséget rosszulléte során.
Minden idők egyik legjobb filmje, Bunuel Viridiana című alkotása is a felnőtté válás folyamatát állítja elénk egy csodálatosan tiszta és keresztényi értékeket képviselő lány, Viridiana sorsának bemutatásán keresztül. Don Jaime, az özvegy nagybácsi, akinek a felesége a nászéjszakán, esküvői ruhában halt meg, az apácának készülő Viridianát eszközül használja fel, hogy rekonstruálja felesége halálát, és ezáltal "feltámassza" a halottat. Amikor rádöbben, mit tett, felakasztja magát. Ez a tragédia Viridianát eltéríti a korábban kijelölt úttól, és nagybátyja kastélyába költözik, hogy egy másik keresztény programot valósítson meg. De ez a program sem Viridiana elképzelései szerint alakul. Ezek a nem várt események érlelik igazi felnőtt nővé a lányt. Ebben a jelenetben a nagybácsi elaltatja az esküvői ruhába öltöztetett és mit sem sejtő lányt, és simogatni kezdi őt, miközben egy kislány kilesi a jelenetet.
Thomas, a jóképű gazdag divatfotós kilép a műterem védettségéből, és lencsevégre kap egy enyelgő párt a parkban (ödipális háromszög). Amikor nagyítja a képeket (elemzi a helyzetet), észreveszi, hogy az idilli jelenet véres gyilkosságot rejt (konfrontálódik a valósággal). (Pubertás)Krízisbe kerül. Senkire igazán nem számíthat, a számára fontos emberek nem értik meg őt, nem figyelnek rá. Rájön arra, mennyire egyedül van és milyen védtelen. Ebben a helyzetben találkozik újra (már korábban is találkoztak egy villanásra) a jelmezes figurákkal, akik közül ketten egy teniszmérkőzést játszanak képzelt labdával egy teniszpályán. Amikor a képzeletbeli labda kiszáll a pályán kívülre, arrafelé, ahol Thomas áll, és az egyik "játékos" kérlelőn néz Thomasra, Thomas elfogadja a felkínált lehetőséget és visszadobja a labdát. A folyamat befejeződött, Thomas most már végképp felnőtté vált.