A rokonok, szakértők és önkéntes segítők tapasztalatai megegyeznek abban, hogy a fogyatékosok különleges képességekkel rendelkeznek. A fogyatékosokról szóló könyvek, képek és játékfilmek ezt a különleges világot verik vissza. Ilyen például H.G. Wells A vakok országa című briliáns novellája, és ebbe a sorba illeszkedik A szkafander és pillangó című film is. A fényes éj (Balajan, 2004) című, poétikus szépségű ukrán film sem tesz mást, mint ezt a jól bevált receptet követi: egy intézet életéből vett képi szemelvényeken keresztül bemutat néhány vak, siketnéma, autisztikus embert, gyermeket, akik légies, vibrálóan izgalmas személyisége fölébe kerekedik a csetlő-botló, tökéletlen nem fogyatékosok gyarlóságainak. Alekszej, ez a tehetséges, PhD programba felvett szakember beleszeret egy szép, és szépségét egyáltalán nem véka alá rejtő egyetemistalányba, és mielőtt végleg elhagyná az intézetet, annak fantasztikus lakói "közbeszólnak", és maradásra késztetik a fiatalembert. A film kiválóan alkalmas az előítéletesség feloldására.