Tükör által világosan...

Claude Goretta filmjének (A csipkeverőnő, 1977) hősnője, Pomme, olyan lány, aki nem hívja fel magára a figyelmet, akit faggatni kell, akit tudni kell észrevenni, aki szavakkal képtelen kifejezni érzékenységét. Valaha zsánerképet festettek volna róla a festők, ő lett volna a vízhordó lány, a varrónő vagy a csipkeverőnő. De gondolhatunk akár a leányra is, gyöngy fülbevalóval (Vermeer festményére, amelyről film is készült). Pomme ha szeret, nagyon szeret. És egyszer szeret. Ezért belehal a lelke, ha szerelmese elhagyja őt. Az alábbi jelenetben egy kis szerelmi bizalomjátékot látunk a tengerpart fölött, a szakadék előtt.

A pszichiátriai betegségek ábrázolásának a filmvásznon két módja van. Az egyik esetben definiálatlanul jelenik meg, a nézőnek kell mintegy kitalálnia, hogy erről van szó. A másik esetben a betegség nevén neveződik, akár bepillantást nyerünk a terápiák világába, akár nem. Az öt történet az elmezavarról az utóbbi kategóriába tartozik. A film felvállalja a pszichiátriai üzenetet, illetve mondandót. Az öt történet öt életsorsot jelent. Négy valamilyen jól definiálható pszichiátriai zavar tüneteiben szenvedő ember története. Allison az egyetlen, aki "csak" attól szenved, hogy nővére pszichotikus.  Lucy, a jogászhallgató szkizofrén, Robinnak bipoláris zavara van, Eddie depressziós, és Maggie poszttraumás stressz-zavarral küszködik.A film hitelesen mutatja be és emberközelbe hozza, egyben elfogadhatóvá teszi a pszichiátriai betegséget és annak orvosi kezelését. Az alábbi jelenetben Lucy mintegy esszenciáját adja mindannak, amit a film egészében képvisel: "van remény".

Dante Gabriel Rossetti Beata Beatrix című festménye elevenedik meg A fehér ruhás nő című film vásznán (Tim Fywell, 1998). Már a szenvedélyes bűnök című Ken Russell-filmnél láthattuk, hogy a képzőművészetnek milyen aktív funkciói lehetnek egyes filmekben, szemben másokkal, ahol a háttérből kikandikáló képek inkább rejtett üzenetet hordoznak. A festmény modellje Rossetti halott kedvese, akit egy évvel a halála után részben emlékezetből, részben korábbi vázlataiból elevenít fel. A festmény a festő tudattalan kísérlete arra, hogy halott kedvesét, Elizabeth Siddalt feltámassza. Míg ez a preraffaelita festő életében nem sikerült, addig A fehér ruhás nő című filmben igen. Marian és Laura féltestvérek. Édesapjuk halála után a lányok a gazdag és excentrikus nagybátyjuk öreg kastélyába költöznek. A nagybácsi felfogad egy festőt, Waltert, hogy rajzolni taníttassa unokahúgait, aki azonnal beleszeret Laurába. Érzelmei nem maradnak viszonzatlanok. A lánynak mégis vissza kell utasítania a festő közeledését, mert már menyasszony. Míg Walter egy megrendezett botrány ártatlan „elkövetőjeként” távozni kényszerül kedvese közeléből, Laura házassága balul üt ki. Kiderül, hogy férje csak a hozománya miatt vette feleségül, és specialista bevonásával a lány életére tör. Amikor Marian megpróbálja megmenteni sikertelenül, Laura leveti magát egy magas toronyból és szörnyethal.  Ám később kiderül, hogy nem ő halt meg, hanem szerencsétlen sorsú fehérruhás féltestvére, akit Laura férje rontott meg még kamaszkora előtt, és aki ezt az eseményt nem tudván feldolgozni, állandóan elszökik az elmegyógyintézetből azzal a céllal, hogy fehér ruhában „kísértsen”. Marian és Walter végül kinyomozzák, hogy Laura él, egy elmegyógyintézetben van. Kiszabadítva innen, Laura tébolyultságából „visszatér”, spontán meggyógyul.

Az első amerikai független filmrendező, John Cassavetes filmje Mabel, egy kétgyermekes családanya akut pszichózisáról szól. Nick, a férje megígéri feleségének, hogy együtt töltik kettesben az estét, de közbejön egy csőtörés, a férfinak egész éjjel dolgoznia kell. Ekkor Mabel viselkedése felbomlik, furcsa izgalmi állapotba kerül, a kocsmában részegen felszed egy férfit, akivel összejön. Másnap Nick hazaállít a munkatársaival és kitör a családi vihar. A filmművészetben ritka a pszichózis ábrázolásának ilyen leheletfinom, spontánnak tűnő, hiteles módja. Ebben a kocsmai jelenetben Mabel sajátos fellazult, fesztelen, olykor bizarr viselkedésének vagyunk tanúi.