Tükör által világosan...

Hetek óta gondolkozom azon, hogy egy transzneműségről szóló előadásra készülve hogyan mutathatnám be a transzneműséget a maga komplexitásában. Végül A dán lány című Oscar díjas filmnek alább látható jelenete mellett döntöttem. Hihetetlen, hogy az elmúlt száz évben mekkorát fejlődött a tudásunk és a szemléletünk a transzneműség kérdésében. Még a XVI. században is az volt a közhiedelem, hogy a férfiak és a nők nemi szervei között nincs különbség. Csak éppen a férfiaké kívül van... Több dichotómia szabta meg a transzneműségről és más, ma LMBTQI rövidítéssel összefoglalt jelenségről a felfogásunkat: természetes - természetellenes, éretlen - érett szexualitás. Vannak világító cölöpök, amelyek kijelölték a fejlődés útját. Egy dán rendőrtiszt javaslata nyomán leválasztották a homoszexualitást a bűnözésről: miután a homoszexualitás legitim lett, már nem volt értelme zsarolni őket, így bűnözésre sem került sor. Ha mindez hamarabb történik meg, Oscar Wilde sokkal tovább élhetett volna, és még több remekművel gazdagította volna a világirodalmat. 1973-ban a Honolului világkongresszuson deklarálták, hogy a homoszexualitás nem betegség. Majd a transzneműségre is sor került. Gondoljunk csak bele. A DÁN LÁNY (Lili Elbe) történetének idején, a húszas években és a harmincas évek elején hajmeresztő műtéti eljárásokat alkalmaztak a transzneműek nemi átalakítására. És mindezt olyan emberek tették, akik legalább belátták, hogy erre van szükség. Lili Elbe belehalt a műtétbe. Egy közlemény szerint (Green, 1985) az 1979 és 1984 közötti időszakban végzett műtéteknél, a nőből férfivá való operáció esetén 97 %-os, a férfiből nővé változásnál 87 %-os volt a megelégedettségi ráta. Örülök, hogy A dán lány kapcsán a közbeszéd része lett mindez.