A Century Hotel című kanadai film (David Weawer, 2001) egy hotel 720-as szobájából mutatja be a huszadik századot hét történeten keresztül. A történetek egy része egyfajta látszat-helyzettel indul, majd fokról fokra derül ki, hogy egészen másról van szó. A történetek másik része pedig meglepő fordulatokkal jut el meglepő végkifejlethez. Egy nászéjszakára érkező pár, a menyasszony ezen az éjszakáén veszíti el a szüzességét. Amikor a pár elalszik, tolvaj lopakodik be a lakosztályba. A menyasszony felriad, majd lövés dördül, és a nő meghal. A hotel portása szerint a tolvaj lőtte le, de a valóság egészen más. Egy Kínából esküvőre érkező menyasszony nehéz szívvel veszi fel a számára kijelölt menyasszonyi ruhát, mert legszívesebben a magával hozott kínai ruhát öltené fel. Végül elmarad az esküvő, és a menyasszony elégeti a fehér ruhát. Egy férfi a háborúból jött haza. Menyasszonya és a legjobb barátja meglátogatja őt. Már az esküvőt tervezik, de kiderül, hogy a két férfi egymásba szerelmes, és régóta készülnek arra, hogy egymáséi legyenek. A csalódott menyasszony kihívja a rendőrséget. Egy fiatal lány rengeteg égő gyertyával és egy üveg pezsgővel vár egy fiatal fiút. Mindketten szüzek. Azt gondolnánk, ilyen romantikus körülmények között szeretnék elveszíteni szüzességüket (ezt a jelenetet láthatjuk). De egészen másról van szó. Egy férfi prostituáltat hív a szobába. Annyira jól érzi magát a lánnyal, hogy megállapodik vele, minden évben itt találkoznak. Eljutnak odáig, hogy a lány már nem kér pénzt tőle, kapcsolatuk átalakul szerelemmé, de nem tudnak kilépni az egy éjszakás kaland bűvköréből. Egy középkorú férfit elhagyta a felesége. Azért jött a hotelbe, mert a legutolsó információi szerint az asszony ebben a hotelben szállt meg. Fenyegető telefonokat kap, egy táskányi dollárt keresnek nála. A hotel nyomozója, akiről később kiderül, hogy a feleség szeretője, készségesen felajánlja a segítségét. Valójában az a feladata, hogy a férfinál lévő könyvritkaságot megszerezze. Ez volt hát a huszadik század.
A Wilbur öngyilkos akar lenni (Lone Scherfig, 2002) című film főhőse korán elveszíti anyját, ráadásul akaratlanul is hozzájárul annak halálához. Folyamatos bűntudat kísérti, ezért monomániásan törekszik arra, hogy megölje magát. Minden módszert kipróbál (gáz, érfelvágás kádban, akasztás, vízbe fúlás), de mindig valaki megmenti, főleg végtelenül emberséges bátyja, Harbour. Apjuk halála után rájuk marad egyetlen örökségük, az antikvárium. Az egyik öngyilkossági kísérlet után Wilbur egy kórház pszichiátriai osztályára kerül, ahol az öngyilkossági kísérleten átesettek részére szervezett csoportpszichoterápiában részesítik. A kórházból késései miatt eltávolított Alice, aki egyedül neveli kislányát, úgy jut pénzhez, hogy a kórházban talált könyveket eladja Harbour és Wilbur antikváriumának. Megjelenése a fivérek életében robbanásszerű változásokat indít el: Halbour feleségül veszi, Wilbur pedig a szeretője lesz, és öngyilkossági késztetései csökkennek. Még odáig is eljut, hogy kiment egy magát vízbe ölni akaró nőt (ezt a jelenetet mutatjuk be). Ezzel párhuzamosan Halbour megtudja egy rosszulléte kapcsán, hogy májrákja van, és sürgős kezelésre szorul. Ezt azonban eltitkolja családja elől, akik véletlenül, egy Wilburral flörtölő kórházi nővértől tudják meg az igazságot. Végül Halbour, aki öccse életét többször is megmentette, öli meg magát a halál közelében, sok nyugtatóval. Wilbur pedig, az ödipális háromszög egyik, az apát jelképező tagjának halála után, „anyját” megkapva-visszakapva már nem akar meghalni.
A Franciaországban játszódó film főszereplője Marie, egy függetlenségre vágyó nő. Az Egyszerű eset Marie abortuszával kezdődik. A babát Serge-től várja, akibe már nem szerelmes. A terhesség segít véget vetnie ennek a kapcsolatnak. Marie figyelmének középpontjában ekkor barátnője férjének, Jérome-nak a problémája áll, akit a munkanélküliség veszélye fenyeget. Jérome-t rendkívül megviseli az elbocsátás, látszólag emiatt öngyilkosságot kísérel meg: részegen egy csomó nyugtatót szed be. A felesége, Gabrielle és Marie mentik meg az életét azzal, hogy időben megtalálják és meghánytatják. Marie célul tűzi ki Jérome megmentését. Georges-nál, a volt férjénél próbálja elérni, hogy ne rúgják ki. Marie jóindulata szembekerül Georges üzleti szemléletével. A találkozójukon ismét pattognak a szikrák közöttük. Megtudjuk, hogy Georges egy fiatal lánnyal él, és Marie is elmeséli, hogy szakított Serge-zsel. Hamarosan az ágyban kötnek ki. Az egy alkalomból viszony lesz, Marie érzelmei felélednek Georges iránt, Georges pedig úgy érzi, muszáj kilépnie a jelenlegi kapcsolatából, ő is vágyik Marie-ra. Az ágyban végre kibeszélik a múltat, ami a jövőre nézve biztatónak tűnik. Georges viselkedése Jérome elbocsátásával kapcsolatban azonban feldühíti Marie-t, és eltávolodnak egymástól. Folytatja a korábbi életét, sok szórakozással. Mivel Georges-val való esetleges kapcsolata bizonytalan, zavarja, hogy Serge szerelmes egy másik nőbe. Mintha maga sem tudná, mit akar. Jérome Marie minden igyekezete ellenére sikeres öngyilkosságot követ el, kiugrik egy bérház harmadik emeletéről. Felesége, Gabrielle, bár látszólag hamar túlteszi magát férje halálán, Marie nyakában mélyen és őszintén megsiratja férjét. Barátnőivel összepakolják a férj holmijait, és Gabrielle Marie-hez költözik. Kettejük beszélgetéséből kiderül, hogy a kezdetben szociológiai paradigmának tűnő öngyilkosság mögött valójában súlyos és mély depresszió húzódott meg. Marie a film végére újra terhes, és a kis jövevénynek most sincs több perspektívája, mint a korábbinak, mert Georges kilép a kapcsolatból. Az alábbi jelenet az öngyilkosság utólagos rekonstrukcióját mutatja be a két barátnő révén.
A nagyapa, az apa és a fiú is börtönőr; a halálra ítélteket kísérik utolsó útjukra. De a családi tradíció szakadozik: az anyjára ütött fiú elhányja magát munka közben, majd az apja előtt agyon lövi magát. Az apa, Hank Grotowski katartikus változáson megy keresztül fia halálát követően, rasszizmusa, előítéletessége fokról fokra megszűnik, kilép az igazságszolgáltatás kötelékéből. Hank véletlenül találkozik Leticiával, egy kivégzett fekete férfi özvegyével. A két magányos, egymásra utalt ember egymásra talál. De Leticia nem tudja, hogy Hank börtönőr volt, férje börtönőre. Az alábbi jelenetben éppen megtudja ezt, hiszen megtalálja Sonny, Hank fia szobájában tehetségesen rajzoló férje Hankről és Sonnyról készített rajzait, és összeáll benne a kép Hank múltjáról. Leticia kétségbeesett zokogásban tör ki. A Szörnyek keringője című film címében szereplő kifejezés Angliából származik, ahol hajdanán a halálra ítélt tiszteletére egy partit tartottak a kivégzése előtti utolsó éjszakán. 
Kim Ki-duk A sziget (2000) című filmje egy tavon játszódik, hasonlóan A Tavasz, Nyár, Ősz, Tél... és Tavasz című filmjéhez. Egy csinos révészlány halálosan beleszeret egy feleséggyilkos fiatalemberbe, aki a törvény és saját lelkiismerete elől a tó egyik lehorgonyzott kalibájában húzódik meg kedves papagájával. De a lelkiismerete elől nem menekülhet: meg akarja ölni magát. A révészlány azonban ezt megakadályozza. Amikor feltűnnek a törvény emberei, újabb öngyilkosságot kísérel meg, amely megint a révészlány gyors közbelépésén hiúsul meg. Ezt követően a lány megöli a férfi újdonsült barátnőjét, hogy szerelmük beteljesedése elé ne gördüljön akadály. De a férfi a lány életmentő akciói után sem akar a tavon maradni, menekülését a révészlány akadályozza meg. S amikor újra menekülni akar a férfi, a lány szörnyű tettre szánja rá magát: élete kockáztatásával (vaginájába akasztja a menekülésre használt csónakhoz erősített pecabot horgait) próbálja a férfit visszatartani. Amikor a férfi evezés közben rájön erre, visszatér a lányhoz, és most ő menti meg annak életét. A film egy álomszerű képpel zárul; a férfi a vízben begyalogol egy nádasba, amelyről kiderül, hogy az egy ladikban félig vízzel ellepett révészlány fanszőrzete...
A család Nonnája, nagymamája egész életében csak vágyakozott, és követte azt a keleti filozófiákból és keresztényi tanokból ismert igazságot, mely szerint "a tökéletesség a lemondásból áll". Nem ment férjhez szerelméhez, és cukorbetegsége miatt nem élhette ki szenvedélyét az édességek, sütemények iránt sem. Szemben a családfővel, meleg együttérzéssel fogadja unokái homoszexualitását. Amikor A szerelem, pasta, tenger című Özpetek-film főhőse, Tommaso (akinek titkolnia kell családja előtt homoszexualitását), bejelenti egy családi ebédnél, hogy nem kívánja folytatni a családi vállalkozást, és írói ambícióinak szeretne élni, úgy dönt, hogy eljött az ő ideje. Ünneplőbe öltözik, kicsinosítja magát, majd maga elé tesz valamennyi finomságot, amit eddig megtagadott magától, és nagy-nagy eufóriával, szó szerint a halálba eszi magát.
Az Elveszettek és eszeveszettek (Lost and delirious, 2001, két másik magyar címe: Szép szédülés, illetve Elátkozott szerelem) poétikus szépségű kanadai film egy lányról, Paulie-ról szól, aki talál egy sérült ragadozómadarat, és meggyógyítja. Ő is olyan szabad és erőszakos, mint a szárnyaszegett állat. Szerelmes egy másik lányba, Tori-ba. De szerelme szakít vele, mert titkos kapcsolatuk váratlanul lelepleződött (in flagranti érték őket Tori húga és annak barátai), és Tori-nak bizonyítania kell, hogy heteroszexuális. Az eszeveszetté vált Paulie kihívja párbajra Tori barátját és tőrt döf a lábába. Majd az egész bentlakásos iskola tanulói és tanárai előtt, kedves madarával együtt "felszáll", azaz leveti magát az iskolaépület tetejéről. Az öngyilkossághoz vezető úton többen feltartóztathatnák (jóindulatú tanárok, barátok, iskolatársak). De ez senkinek nem sikerül.
Minden idők egyik legjobb filmje, Bunuel Viridiana című alkotása is a felnőtté válás folyamatát állítja elénk egy csodálatosan tiszta és keresztényi értékeket képviselő lány, Viridiana sorsának bemutatásán keresztül. Don Jaime, az özvegy nagybácsi, akinek a felesége a nászéjszakán, esküvői ruhában halt meg, az apácának készülő Viridianát eszközül használja fel, hogy rekonstruálja felesége halálát, és ezáltal "feltámassza" a halottat. Amikor rádöbben, mit tett, felakasztja magát. Ez a tragédia Viridianát eltéríti a korábban kijelölt úttól, és nagybátyja kastélyába költözik, hogy egy másik keresztény programot valósítson meg. De ez a program sem Viridiana elképzelései szerint alakul. Ezek a nem várt események érlelik igazi felnőtt nővé a lányt. Ebben a jelenetben a nagybácsi elaltatja az esküvői ruhába öltöztetett és mit sem sejtő lányt, és simogatni kezdi őt, miközben egy kislány kilesi a jelenetet.
Bertolucci egykori botrányfilmje az interperszonális addikció film-prezentációjának egyik csúcsteljesítménye. Paul képtelen feldolgozni felesége öngyilkosságát. Ekkor találkozik a fiatal, életvidám Jeanne-nal, aki az első találkozáskor a szeretője lesz. Az állatias, anális szextől sem mentes érzéki kapcsolat egymáshoz láncolja őket, miközben Jeanne vőlegényével esküvőre készül. Az indulatok felkorbácsolódnak és tragikus végkifejletet sejtetnek. Ekkor kerül sor az utolsó tangóra. A tangó után a lány elmenekül. Paul utánamegy, egészen a lány lakásáig. Itt lövi le a lány, sarokba szorítottan, páni félelmében, Paul-t.