Két lány, közös anyával, rettegésben töltenek néhány napot, mert vadásznak az életükre. Szveta az idősebb, 13 éves. Nem lehet pontosan tudni, ki az apja. Féltestvérét, Dinát nem szereti. Feltételezhetően elsősorban azért, mert Dina tudja, ki az apja, ismeri és szereti is őt. Igaz, hogy bűnöző, és a film kezdetén szabadul a börtönből. Vesztére, mert azonnal a nyakán van az alvilág. Egy millió dollárt keresnek nála. Miután nincs meg a pénz, Alik, az apa tudja, hogy lánya veszélybe került. Egy valakire lehet Dinát bízni, Szvetára. De Szveta ki nem állhatja a húgát, és Dina is így van a nővérével. Most mégis kénytelenek összezárva lenni, ki tudja, meddig. A lányokból a halálközelség a legjobbat hozza ki. Odafigyelnek egymásra, segítik egymást, gondoskodnak egymásról. Hol az egyik lány találja fel magát, hol a másik. Szveta például jól bánik a fegyverrel (Csecsenföldre készül az oroszok oldalán harcolni), és végsőkig képes az életéért küzdeni, különösen, ha felelős még a húgáért is. Dina pedig énekel és hegedül. És mindkét lány odavan a hastáncért. Arról álmodoznak, hogy pódiumon hastáncot lejtenek indiai zenére. A sors számtalan nehéz helyzetbe sodorja őket, míg végül Alik megmenti őket. A testvérek immár végérvényesen összetartoznak. A Nővérek című orosz film (Szergej Bodrov, 2001) alábbi jelenetében Dina énekléssel kalapoz össze pénzt, hogy csillapítsa éhségüket.
Egymáshoz láncolva
2013.12.10. 18:35 Dr. Gerevich József
Szólj hozzá!
Címkék: együttműködés szolidaritás rettegés testvérkapcsolat egymásra utaltság halálközelség
A bejegyzés trackback címe:
https://mozis.blog.hu/api/trackback/id/tr465684912
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.