A Napok romjai című Ivory-filmben (1993) Stevens, Darlington Hall főkomornyikja és Miss Kenton, a Darlington Hall házvezetőnője között szerelem alakul ki. De előtte, ahogy annak lennie kell, legalább is egy képzeletbeli szociálpszichológiai tankönyv szerint, "mínuszból" indulnak, vagyis utálják egymást. Miss Kenton veszi előbb észre, hogy mi történik közöttük, és többször is kísérletet tesz arra, hogy kimondja a nehezen kimondhatót, vagyis verbalizálni érzelmeiket. Az alábbi jelenet Miss Kenton egyik kudarcba fúló kísérlete erre. Látszik a férfi arcán, hogy élvezi a helyzetet, örül a nő érdeklődésének, de képtelen arra, hogy intimitás-közelben feloldódjon. Így válik Stevens megkeseredett, magányos emberré. És közben, a háttérben a fasizmus nyomulása, a világháború árnyéka, Lord Darlington naiv rokonszenvezése a fasisztákkal, amelyről a két szolgáló nem vesz tudomást, de ez csak Miss Kentonnak fáj. Stevens el sem jut odáig, hogy felismerje: ő is részese volt a történelemnek, és tehetett volna valamit, hogy a dolgok másként történjenek.
