A Szamothrakéi Niké egy ókori görög márványszobor. Egy győztes tengeri csata emlékére emelték Szamothraké szigetén, az i.e. 2 század elején, a hellenisztikus rodoszi iskola egyik remekműve. A 2,45 méter magas szobor a győzelem istennőjét, Nikét ábrázolja, amint egy hajóorra száll alá. A test ferde tengelye, a hatalmas, vitorla módra dagadó öltözete igen jól érzékelteti a repülést. A művész arra törekedett, hogy kifejezze a nehézkedés, a súrlódás jelenségét, és azt, hogyan befolyásolja ezek hatását a változó irányú és erősségű szél. 1863-ban találták meg Szamothrakén. 1934-ben és 2013-ban foglalkoztak a felújítással. Napjainkban a párizsi Louvre egyik fő látványossága. Amikor a Titanic című tömegfilm készült, a rendezőnek, James Cameronnak ez a szobor lebeghetett a szeme előtt, amikor ezt a légiesen finom képsort készítette a film szerelmespárjáról, Jackről és Rose-ról. Ez a képsor is mutatja, hogy a moziban megjelenő képzőművészetnek a lehetőségei határtalanok. Hasonló példát már ebben a blogban bejegyeztem: Peter Greenaway A szakács, a tolvaj, a felesége és a szeretője című filmjében a menekülési jelenet Masacchio Kiűzetés a Paradicsomból című képét rekonstruálja.