A Kanapé New Yorkban című bájos film finom iróniával mutatja be, hogy egy amatőr, veleszületett kedvességgel, jóindulattal és érzékenységgel megáldott nő hatékonyabban képes gyógyítani a pszichoterápiára járó "eseteket", mint a jól képzett, de kiégett pszichiáter. Lakás-csere akció keretében Dr. Henry Harriston egy nyári vakáció idejéig elcseréli New Yorki luxuslakását (amely egyben rendelő is) egy párizsi lány, Beatrice Saulnier padláslakásával. A lány átveszi Harriston betegeinek a kezelését. Kedves lénye hatására nemcsak ők, de a doktor kutyája is kivirul. Eközben Harriston szenved a laza párizsi viszonyoktól, és idő előtt hazautazik. Amikor postáját kiveszi a postaládájából, megdöbbenve tapasztalja, hogy a terápiában megrekedt páciensei ragyognak, és kutyája is láthatóan boldog Beatrice mellett. Úgy dönt, hogy utána jár a dolognak, és bejelentkezik a rendelőbe. Az alábbi jelenet azzal kezdődik, hogy a doktor páciensként belép a saját rendelőjébe, ahol egy képzetlen laikus segítő "szakemberként" fogadja őt. Nem árulok el nagy titkot azzal, hogy jelzem, ez a találkozás valóban gyógyító hatással lesz Harriston doktorra.