Woody Allen, a csipkelődő, az Annie Hall című korai filmjében (1977) egy párkapcsolat analízise során a kapcsolatban résztvevők sorsának alakulásában a pszichiáternek (pszichoanalitikusnak) is nagy szerepet ad. Alvy Singer például már 15 éve jár pszichiáterhez, és saját bevallása szerint semmit nem fejlődött. Ezzel szemben Annie Hall mihelyt elkezdi a terápiát, ugrásszerű fejlődésnek indul. Mindez hozzájárul a kapcsolat végéhez. Nem mondja ki a rendező, de érzékelteti, hogy a nő és a férfi reagálása a pszichoterápiás kezeléshez valahogyan összefügg egymással, mintegy egymás tükörképe. Jól szemlélteti mindezt az alábbi jelenet, amelyben egyszerre két terápiás ülést látunk. Az egyiken Annie Hall face to face terápiában részesül, míg a másikban Alvy Singer a klasszikus freudi fekvő helyzetben látható, sugallva, hogy ez a lefekvéses módszer már idejétmúlt.