Tükör által világosan...

Tinto Brass A szép Carla című erotikus filmje a szexuális aberrációk kifigurázásával lopja be magát a szívünkbe. Ebben a jelenetben Carla átviháncol a parkon, majd az erdő szélén találkozik egy ballonkabátos úrral, aki nem titkolja komoly szándékait, és megmutatja Carla-nak, mije van neki. Carla egy pillanatra meglepődik, majd nagyon gyorsan reagál: ő is megmutatja, neki mije van. Az exhibicionista férfi zavarba jön és eloldalog. Watzlawick, a palo alto-i kommunikációelméleti iskola egyik jeles képviselője bizonyára a Változás című könyve újabb kiadásába is beleillesztené ezt a kis jelenetet, példaként a meghökkentő intervencióra.

Adél, a 22 éves lány áll a hídon, ugrásra készen. Egy hang szólítja meg, Gábor hangja. „Maga pont olyan lánynak látszik, aki valami ostobaságot készül elkövetni. Tudnék valami jobbat ajánlani…?”
A férfi:  leendő áldozatainak, élő céltábláinak a vízparton, a hídon keres fiatal lányokat. Olyan lányokat, akik képesek lennének a mélybe vetni magukat.
A lány: eddig minden férfival szexuális kapcsolatot létesített, akivel csak szemkontaktusba került, de soha tartós érzelmi kapcsolata nem alakult ki.
Együtt ugranak a mélybe, a lány egy kicsit előbb. Gábor megmenti a lány életét, cserébe késdobáló mutatványaihoz asszisztensként alkalmazza a lányt.
A férfi és a lány késdobáló mutatványainak nagy sikere van. A férfi egyre merészebben dobálja a kést a lányhoz, a lány mellé, már bekötött szemmel, már lepel takarja a lány testét, már nem is látja, pontosan hol van a lány. És minden dobása sikerül.
A lány egy vagyont nyer a kaszinón. Anyagi jólét köszönt rájuk: drága szállodákban lakhatnak, nagyvonalú életet élhetnek.
A férfi kettészakít egy papírdollárt, az egyik felét odaadja a lánynak.
Aztán hirtelen minden megváltozik. Miután Gábor nem ismerte fel Adéllal való kapcsolatának értékeit, és elhanyagolta a lányt, Adél a nyílt tengeren otthagyja a férfit, elhajóz egy újdonsült házasemberrel, aki a parton már szinte meg sem ismeri…
A férfi új asszisztensébe, az elhagyott asszonyba, belevágja a kést. Az asszonyt mentők viszik el. Gábor ugyanott tart, ahol Adéllal való megismerkedése előtt: képtelen dolgozni.
Hosszú kálvária végén most a férfi áll a hídon, ugrásra készen. Most neki van szerencséje: egy hang szólítja meg. Adél hangja.
Ez a rövid története egy (francia) filmnek, amely pontosan mutatja be, milyen az a férfi-nő kapcsolat, amelyik mindkét fél számára sikereket, fejlődést hoz, s megszakadása súlyos megpróbáltatásokat, szenvedéseket idézhet elő, pszichiátriai zavarok kialakulásához vezethet. Naponta óvjuk és építsük kapcsolatainkat.

Musil remek könyvéből készült remek filmadaptáció (A fiatal Törless) egy bentlakásos iskola mindennapjait mutatja be. Basini, az áldozat levelet kap a szüleitől, de diáktársai kibontják és megalázó helyzetben felolvassák Basininak. Ezt követően - Törless erőtlen tiltakozása ellenére - a fiút megkínozzák. A kínzásból ügy lesz, a főkolomposokat kicsapják az iskolából. A film döbbenetes erővel ábrázolja a porosz iskolarendszer erőszakot generáló sajátosságait.

Timothy Treadwell egy amerikai kispolgári családban született. Játékmacija élete végéig elkísérte. Anyja révén már gyermekként rajongott az állatokért. Jó úszóként sikerült egyetemre kerülnie, de alkoholproblémák miatt nem folytatta tanulmányait. Később színész akart lenni, de amikor a Cheers-be nem válogatták be, megsértődött, és felhagyott a további kísérletezéssel. Az alkohol után illegális drogokat kezdett fogyasztani. Egy csaknem végzetes túladagolás után személyisége megváltozott, felhagyott a szenvedélyszerek használatával, új nevet és külsőt öltött, és ausztrál születésűnek adta ki magát. Ekkor döntött úgy, hogy az alaszkai grizzly medvék megmentője lesz. Tizenhárom évig minden évben fél évet töltött a vad grizzly medvék társaságában, videófelvételeken örökítette meg a medvéket és saját magát. Végül egy ismeretlen vad medve áldozata lett. Werner Herzog ezekből a videófelvételekből, valamint kortársak, ismerősök, szemtanúk interjúiból rekonstruálta életét és alakját. Sorsa a szenvedélybetegség hatékony öngyógyításának iskolapéldája. Ebben a rövid filmrészletben bemutatja önmagát, munkáját és hitvallását.

Thomas, a jóképű gazdag divatfotós kilép a műterem védettségéből, és lencsevégre kap egy enyelgő párt a parkban (ödipális háromszög). Amikor nagyítja a képeket (elemzi a helyzetet), észreveszi, hogy az idilli jelenet véres gyilkosságot rejt (konfrontálódik a valósággal). (Pubertás)Krízisbe kerül. Senkire igazán nem számíthat, a számára fontos emberek nem értik meg őt, nem figyelnek rá. Rájön arra, mennyire egyedül van és milyen védtelen. Ebben a helyzetben találkozik újra (már korábban is találkoztak egy villanásra) a jelmezes figurákkal, akik közül ketten egy teniszmérkőzést játszanak képzelt labdával egy teniszpályán. Amikor a képzeletbeli labda kiszáll a pályán kívülre, arrafelé, ahol Thomas áll, és az egyik "játékos" kérlelőn néz Thomasra, Thomas elfogadja a felkínált lehetőséget és visszadobja a labdát. A folyamat befejeződött, Thomas most már végképp felnőtté vált.

Bertolucci egykori botrányfilmje az interperszonális addikció film-prezentációjának egyik csúcsteljesítménye. Paul képtelen feldolgozni felesége öngyilkosságát. Ekkor találkozik a fiatal, életvidám Jeanne-nal, aki az első találkozáskor a szeretője lesz. Az állatias, anális szextől sem mentes érzéki kapcsolat egymáshoz láncolja őket, miközben Jeanne vőlegényével esküvőre készül. Az indulatok felkorbácsolódnak és tragikus végkifejletet sejtetnek. Ekkor kerül sor az utolsó tangóra. A tangó után a lány elmenekül. Paul utánamegy, egészen a lány lakásáig. Itt lövi le a lány, sarokba szorítottan, páni félelmében, Paul-t.

Az első amerikai független filmrendező, John Cassavetes filmje Mabel, egy kétgyermekes családanya akut pszichózisáról szól. Nick, a férje megígéri feleségének, hogy együtt töltik kettesben az estét, de közbejön egy csőtörés, a férfinak egész éjjel dolgoznia kell. Ekkor Mabel viselkedése felbomlik, furcsa izgalmi állapotba kerül, a kocsmában részegen felszed egy férfit, akivel összejön. Másnap Nick hazaállít a munkatársaival és kitör a családi vihar. A filmművészetben ritka a pszichózis ábrázolásának ilyen leheletfinom, spontánnak tűnő, hiteles módja. Ebben a kocsmai jelenetben Mabel sajátos fellazult, fesztelen, olykor bizarr viselkedésének vagyunk tanúi.

Frida Kahlo anyjával súlyos konfliktusban volt, apjával viszont harmonikus volt a kapcsolata, apja támogatta képzőművészeti ambícióit is.  Egyik festményén anyja helyett megszülte saját magát. Egy súlyos buszbalesetet követően az orvosi kezelés mellett spontán művészi tevékenység segítségével sikerült talpra állnia, de fizikailag soha nem jött teljesen helyre (bár fizikai állapota az aktuális pszichés egyensúlyi állapotának megfelelően fluktuált). Végzetes interperszonális addikciót alakított ki Diego Rivera mexikói festővel. Irtózatos szerelmi frusztrációs élményeket élt át Diego mellett. Ilyenkor lenyírta a haját és férfi ruhát öltött, illetve leszbikus és heteroszexuális szeretői kapcsolatokat alakított ki. A Frida című életrajzi film egyik jelenetében a családi fotózáshoz is férfi ruhát öltött. A család reakciója jól tükrözi a családi viszonylatokat.

Irene Ravanelli, egy kőkemény milliárdos ingatlanvállalkozó üzletasszony amikor szembesül tevékenységének tragikus árnyoldalaival, meghasonlik, és katarzisélményen megy keresztül, melynek során már nem tudja életét ugyanúgy folytatni. Krízise tetőpontján a forgalom kellős közepén fokozatosan válik meg valamennyi testén hordott értéktől és ruhadarabtól. Az egyes darabokat odaadja az embereknek. Végül anyaszült meztelenné válik és forogni kezd vele a világ. Amikor magához tér, egy pszichiáternő néz szembe vele kedvesen mosolyogva. Pszichiátriai betegség keríti hatalmába? Vagy mindez egy egészséges ember tökéletesen átérezhető mély krízise, amely hozzájárul személyiségfejlődéséhez? Ő korunk "Szent Ference"? Ferzan Özpetek Szent szív című filmje veti fel ezeket a kérdéseket.

Peter Greenaway kezdetben festőnek készült, de Ingmar Bergman filmjeinek hatására filmrendező lett. Filmjei a festészet tudattalanját jelenítik meg. A szakács, a tolvaj, a feleség és a szeretője című film egy étteremben, vagyis a Paradicsomban játszódik. A tolvaj az Isten, övé az étterem, a szakács a kígyó, ő maga a sátán. Az Isten felesége Éva, aki összeszűri a levet Ádámmal. Amikor ezt az Isten megtudja, éktelen haragra gerjed. Ekkor kell a szerelmespárnak elmenekülnie az Édenkertből. Egy fridzsider-autóban menekülnek, nyers húsok társaságában. Hánykolódásuk az autóban egy pillanatra Masaccio: Kiűzetés a Paradicsomból című képét idézi. Peter Greenaway nem tagadja meg önmagát, adózik a legnagyobb festők emlékének.