Minden idők egyik legjobb filmje, Bunuel Viridiana című alkotása is a felnőtté válás folyamatát állítja elénk egy csodálatosan tiszta és keresztényi értékeket képviselő lány, Viridiana sorsának bemutatásán keresztül. Don Jaime, az özvegy nagybácsi, akinek a felesége a nászéjszakán, esküvői ruhában halt meg, az apácának készülő Viridianát eszközül használja fel, hogy rekonstruálja felesége halálát, és ezáltal "feltámassza" a halottat. Amikor rádöbben, mit tett, felakasztja magát. Ez a tragédia Viridianát eltéríti a korábban kijelölt úttól, és nagybátyja kastélyába költözik, hogy egy másik keresztény programot valósítson meg. De ez a program sem Viridiana elképzelései szerint alakul. Ezek a nem várt események érlelik igazi felnőtt nővé a lányt. Ebben a jelenetben a nagybácsi elaltatja az esküvői ruhába öltöztetett és mit sem sejtő lányt, és simogatni kezdi őt, miközben egy kislány kilesi a jelenetet.
Minden idők egyik legjobb filmje, Bunuel Viridiana című alkotása is a felnőtté válás folyamatát állítja elénk egy csodálatosan tiszta és keresztényi értékeket képviselő lány, Viridiana sorsának bemutatásán keresztül. Don Jaime, az özvegy nagybácsi, akinek a felesége a nászéjszakán, esküvői ruhában halt meg, az apácának készülő Viridianát eszközül használja fel, hogy rekonstruálja felesége halálát, és ezáltal "feltámassza" a halottat. Amikor rádöbben, mit tett, felakasztja magát. Ez a tragédia Viridianát eltéríti a korábban kijelölt úttól, és nagybátyja kastélyába költözik, hogy egy másik keresztény programot valósítson meg. De ez a program sem Viridiana elképzelései szerint alakul. Ezek a nem várt események érlelik igazi felnőtt nővé a lányt. Ebben a jelenetben a nagybácsi elaltatja az esküvői ruhába öltöztetett és mit sem sejtő lányt, és simogatni kezdi őt, miközben egy kislány kilesi a jelenetet.
A Kanapé New Yorkban című bájos film finom iróniával mutatja be, hogy egy amatőr, veleszületett kedvességgel, jóindulattal és érzékenységgel megáldott nő hatékonyabban képes gyógyítani a pszichoterápiára járó "eseteket", mint a jól képzett, de kiégett pszichiáter. Lakás-csere akció keretében Dr. Henry Harriston egy nyári vakáció idejéig elcseréli New Yorki luxuslakását (amely egyben rendelő is) egy párizsi lány, Beatrice Saulnier padláslakásával. A lány átveszi Harriston betegeinek a kezelését. Kedves lénye hatására nemcsak ők, de a doktor kutyája is kivirul. Eközben Harriston szenved a laza párizsi viszonyoktól, és idő előtt hazautazik. Amikor postáját kiveszi a postaládájából, megdöbbenve tapasztalja, hogy a terápiában megrekedt páciensei ragyognak, és kutyája is láthatóan boldog Beatrice mellett. Úgy dönt, hogy utána jár a dolognak, és bejelentkezik a rendelőbe. Az alábbi jelenet azzal kezdődik, hogy a doktor páciensként belép a saját rendelőjébe, ahol egy képzetlen laikus segítő "szakemberként" fogadja őt. Nem árulok el nagy titkot azzal, hogy jelzem, ez a találkozás valóban gyógyító hatással lesz Harriston doktorra.
A Ken park című Larry Clark-film azokról a tizenévesekről szól, akik a felnőttek világától független kamasz létükben sajátos "önbeavatáson" mennek keresztül. "Ártatlanságuk" elvesztése súlyos traumákhoz kapcsolódik, egymásba csimpaszkodva próbálják ki a felnőtt-szerepeket, egyfajta "vak-vezet-világtalant" logika alapján. Tate az egyetlen közöttük, aki még kortársaival sem keresi a kapcsolatot. Egy kutyája van, de az állattal való viszonya ambivalens. Nagyszülei látják el, akik szeretik őt, de szeretetük nem jut el hozzá. Láthatóan mindenre és mindenkire dühös, és ennek éktelen hangot is ad. Az itt látható jelenetben a verbális erőszak tipikus esetét láthatjuk. Tate előbb a kutyájával, majd nagyanyjával bánik rendkívül brutális módon. Agressziója ebben a jelenetben még csak verbális, de később szörnyű kettős gyilkosságot visz végbe. A jelenet megmutatja nekünk, hogy a verbális és a fizikai agresszió között alig van átmenet; a szavakkal verő emberekből gyilkosok is lehetnek.
Humbert Humbert irodalomtanár egy pillantás alatt szerelembe esik egy tizenéves lányba, Lolitába, akiért még megnősülni is képes: Lolita édesanyját veszi el feleségül, hogy a lány közelében maradhasson. Humbert Humbert feleségét csaknem az őrületbe kergeti, de legalább is egy autóbalesetbe, amelynek az asszony az áldozata lesz. Lolita anyja halála megnyitja az utat egy végzetes szenvedély előtt, amelynek során Humbert Humbert irodalomtanár egy fiatal lány játékszerévé válik. Nabokov regényének nőalakja egy sajátos nőtípust, a „végzet lányát” testesíti meg, amely korosodó férfiak számára jelent elsősorban veszélyt. A kifejezés, ’lolitázás’, beivódott a közszótárba. Az alábbi jelenetben Humbert Humbert csak addig vacillál, hogy kivegye-e a kiadó szobát, amíg meg nem látja a kertben Lolitát. Akkor már tudja, mit kell tennie.
Visszatérő téma a filmművészetben: egy amerikai férfi és egy párizsi lány szerelme (Kanapé New Yorkban, Az utolsó tangó Párizsban, stb.). A Keserű méz is erről szól. Egy párizsi buszon egy lánynál nincs jegy, egy férfi odaadja neki a sajátját, még azzal sem törődve, hogy a kalauz meg fogja büntetni. Ezt követően a férfi tűvé teszi a várost, hogy megtalálja a lányt, sikerrel. Vad szerelmi történet indul, amely először játékos szado-mazochista szexbe, később véresen komoly adok-kapok horrorba torkollik, míg a férfiból tolókocsis rokkant lesz, a lány kénye-kedvének kiszolgáltatva. Majd két pisztolylövés oldja fel a feloldhatatlan konfliktust…
McMurphy nem szeretne börtönbe kerülni. Ezért megjátssza a pszichiátriai beteget, és egy pszichiátriai osztályon találja magát. Hogy unalmában siettesse az időt, csak úgy, mellesleg, elindítja a betegek emancipációs harcát. Ennek során ő ugyan elbukik (frontális lobectomiával végzi), de társai kiszabadulnak a pszichiátria vasmarkából. Ken Kesey könyve és a könyvből készült Milos Forman-film (1975) a szociálpszichiátriai és antipszichiátriai mozgalom szemléletét sűríti össze, amely a zárt osztályok részleges kinyitásához, az erőszak szimbólumainak (rácsos ágy, kényszerzubbony, elektrosokk kezelés, lobectomia, stb.) fokozatos felszámolásához vezetett. Ebben a jelenetben McMurphy arra akarja társait rávenni, hogy szökjenek ki a város egyik "kricsmijébe". Arra a kérdésre, hogyan szeretne megszökni, lazán csak annyit válaszol, hogy felemeli a felemelhetetlen csaptelepet és belehajítja az ablaküvegbe, majd a sikerre fogadásokat köt. Természetesen nem sikerül felemelnie a csaptelepet. A végén csak annyit mond: "De megpróbáltam, az istenit, megpróbáltam. Én legalább megpróbáltam". Ez akár a film mottója is lehetne.
Robert Merivel, a tehetséges orvos szakmai képességeire még II. Károly angol király (1630-1685) is felfigyel és udvarába hívja. De ahelyett, hogy érdemi orvosi feladatokat kapna, a király azzal bízza meg, hogy egyik szeretőjét vegye feleségül egy kikötéssel: nem szerethet bele. Merivel azonban beleszeret a feleségébe, ezért távoznia kell. Egy isten háta mögötti tébolydába kerül orvosnak, ahol szembesül a pszichiátriai betegek kezelésének szörnyűségeivel. Úgy dönt mintegy száz évvel Philippe Pinel (1745-1826) előtt, hogy humanizálja a pszichiátriai osztályt. Eközben beleszeret egyik páciensébe... A Változások kora című film (1995) jelenetsorában megismerkedhetünk Merivel módszereivel: a személyzet és a páciensek közötti szakadék megszüntetésével, a páciensek önfeledt szórakozásának megszervezésével, a kegyetlen bánásmód felszámolásával és a beszélgetős módszer bevezetésével.
Paul Rivers súlyos szívbetegség miatt szívátültetésre vár. Már olyan súlyos az állapota, hogy oxigénpalackra kötve tud csak lélegzeni. Ennek ellenére, kihasználva felesége, Mary távollétét, cigarettára gyújt. A kényszeres dohányzás tankönyvi esetét Sean Penn mutatja be. A cigarettaszívás euforikus állapotában hazajön Mary, aki férje disszimulációja ellenére azonnal felfedezi, hogy mi történt.
Tinto Brass A szép Carla című erotikus filmje a szexuális aberrációk kifigurázásával lopja be magát a szívünkbe. Ebben a jelenetben Carla átviháncol a parkon, majd az erdő szélén találkozik egy ballonkabátos úrral, aki nem titkolja komoly szándékait, és megmutatja Carla-nak, mije van neki. Carla egy pillanatra meglepődik, majd nagyon gyorsan reagál: ő is megmutatja, neki mije van. Az exhibicionista férfi zavarba jön és eloldalog. Watzlawick, a palo alto-i kommunikációelméleti iskola egyik jeles képviselője bizonyára a Változás című könyve újabb kiadásába is beleillesztené ezt a kis jelenetet, példaként a meghökkentő intervencióra.